Teljes leírás
Az először 2002-ben megjelent A Titanic zenekara című filmtörténeti monográfia bővített kiadása az 1970-es évek magyar filmalkotásainak egyszerre elemző és áttekintő szemléje. Gelencsér Gábor mindenekelőtt rámutat, hogy a ’60-as évek végén fordulat állt be a magyar filmművészetben, a korábban elterjedt illúziórealizmus ettől kezdve két irányban fejlődött tovább: a dokumentarista ábrázolás és a szerzői-rendezői stilizáció felé. Az előző a hiteles valóságképnek rendelte alá az emberi sorsok ábrázolását, a szubjektív szerzői attitűd az ember belső világából indult ki.