Teljes leírás
Ahogy korábban megjelent kötetében (Eleven viadukt; 201826353), úgy ebben a karcsú kis összeállításban is csupa haikuval jelentkezik Tillmann Pentele. A műforma eredetileg nagyon szigorúan kötött alakzat volt, amelyet többek között a szimmetrikusság, a zeneiség, a magán- és mássalhangzók hangértékének kihasználása, a szótagszámok kötöttsége, a mondandó légiessége határozott meg. A mai költők többsége könnyebb kézzel ír haikut és rendre a maga egyéniségére szabva. Tillmann Pentele költeményei sajátos átmenetet képeznek a japán hagyományok és a mai, személyes átértelmezés, újragondolás között: "néhány csepp eső / a szélvédőn, bánatom / elpárolgóban"; vagy: "az első buszra / várva - két illuminált / óramutató". A jó haiku – amellett, hogy pihekönnyű, légies tartalmú – váratlan fordulatot, a megszokottól eltérő elementumot is tartalmaz: "jól van, most már / fejezd be a sírást, mert / nem tudok úszni". A szerző a műfaj tradíciója előtt tisztelegve négy ciklusba rendezte költeményeit: Újév-tavasz, Nyár, Ősz és Tél. A hagyományokból csupán kiinduló, de nagyon is e századi és sajátosan személyes haikukban harmóniába kerül a férfias határozottság, a fordulatosság, a derű és a légies-lírai könnyűség. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"