Teljes leírás
A memoárkötet a 2018 szeptemberében elhunyt Rónay Lászlónak állít emléket, a szerkesztőbizottság (Rónay Ágnes, Krisztina és Tamás) bizonyítja, a magyar irodalom berkeiben jól csengő Rónay név tovább élését. A könyvcím – és vele együtt a fejezetcímek - a József Attila- és Prima díjas író-irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár műveit idézik (Szabálytalan arcképek – Budapest, Szépirodalmi, 1982). „Amikor édesapám, Rónay László a nagypapámról beszélt, még évtizedekkel a halála után is elérzékenyült. Nem tudtam igazán átérezni a fájdalmát, mert Rónay Györgyről kevés emléket őrzök… A nővéreimmel úgy éreztük, valamit vissza kell adnunk neki abból, amit kaptunk azért is, mert csak kevesen ismerték munkásságának minden fázisát. Sokoldalúságát igyekeztünk bemutatni ezzel az írásaiból született válogatással”